Épületgépészet feladatai


épületgépészet feladatai

Tény, hogy napjainkban a civilizált világ eredményeképpen nem kötődünk olyan erősen a természethez, nem vagyunk kitéve a víz, a levegő, a föld és tűz hiányának közvetlenül, sőt el is távolodtunk ezen őselemek közvetlen használatától olyannyira, hogy eszünkbe sem jut, hogy a környezet adta lehetőségeket környezetszennyezés nélkül hasznosítsuk.

Mára már tisztán érzékelhető, hogy számos probléma kialakulása felhívta a figyelmet arra, hogy a véges felhasználású energiaforrások folyamatos, kontroll nélküli, mértéktelen felhasználása kilátástalan következményekkel jár.

Egyre inkább terjednek a modern, energiagazdaságos épületgépészeti megoldások, bár Nyugat-Európához képest hazánkban még mindig gyermekcipőben járnak. Számos alternatív vízellátási módszerek kerültek kidolgozásra, mint például a komposzt WC, vákuum WC, vízöblítésmentes vizelde.

Természetesen a kutatások, fejlesztések folyamatosak, azt is mondhatjuk, szinte napi rendszerességgel jelennek meg újabb fejlesztések. Hazánkban még mindig nagyon drágák ezeknek a módszereknek nagyobb mérvű bevezetése.

A gépészmérnökök, tervezők feladata egyre bonyolultabb, hiszen az épületek mind gépészeti, mind építészeti szempontból egyre igényesebbek, ami természetesen maga után vonja a magasabb műszaki színvonal alkalmazását is.

Nem csak a fűtés-és hűtés rendszerének kidolgozása, tervezése, kivitelezése a feladat, hanem a korszerű klimatizálás megoldása is.

Előtérbe kerül egyre inkább az a gondolkodásmód, miszerint az épületgépészeti tervek a Föld még meglévő energiakészletének optimális és egyben energiatakarékosabb felhasználásával valósuljanak meg, ezzel párhuzamosan csökkentve a káros anyagok kibocsátási lehetőségeit.

Az energiatakarékos, korszerű rendszerek megalkotása meglehetősen bonyolult és kellő szakértelem nélkül kivitelezhetetlenek. A véges tartalékokkal rendelkező energiahordozókkal szemben egyre nagyobb az igény megrendelői oldalról is az alternatív energiaforrások alkalmazására. Ahhoz, hogy a leginkább optimális paraméterek kialakítása lehetővé váljon egy-egy ilyen rendszer kiépítésénél, ma már a tervező épületgépészek áramlási, valamint hőtechnikai folyamatok modellezésével készítik terveiket.

Épületgépészet

Az épületgépészet feladata megoldani az épület komfortérzetét a használók kényelme érdekében. Ki kell alakítani az ivóvizet, szennyvíz-vezetést, a hőmérséklet-szabályozást és persze a levegőt.

Ha egy mondattal szeretnénk bemutatni, mi az épületgépészet, akkor azt mondanánk nagy vonalakban, hogy az épületen belüli csőhálózatokkal és ezek szerelvényeivel és a hozzájuk rendelt készülékekkel foglalkozik.

Az épületgépészet területei:

fűtéstechnika

gázellátás (gázvezeték szerelés)

vízellátás

légtechnika

klímatechnika

Légtechnikáról általában

Ezt a komfortos rendszert nem csak szagok elszívására szokták használni, hanem ablakkal nem rendelkező helységek levegő ellátása vagy a légszennyezés kezelésére. A leggyakoribb a szellőzés-légfűtés megrendelés.

Két -féle rendszer közül lehet választani: szabad áramlású és kényszeráramlású.

A gravitációs technológia úgy működik, hogy a hőmérséklet változik, így felhajtóerő keletkezik, ebből nyomáskülönbség alakul ki a közegben és így megindul az áramlás. Az ipari csarnokok szoktak ilyen technológiát alkalmazni. A gravitációs áramoltatásnak is persze vannak korlátai, ezt ventilátorokkal oldják meg. A szellőzőknek ez az alapja, a friss levegőt be kell juttatni, a használtat pedig kiszállítani. Mielőtt eljut hozzánk a friss levegő, bizonyos szűrést is végez a rendszer. Ez lehet léghevítéssel, léghűtéssel, nedvesítéssel, légszárítással, sőt van ahol sterilizálják a levegőt. Még a légtechnika kialakulása kezdetén ez falba épített légkezelők végezték, ma már légkezelő szekrények tisztítják a levegőt.

Fűtéstechnika (fűtésszerelés)

A napkollektor

A napkollektor az ember nagyszerű találmánya. Mi sem egyszerűbb, mint összegyűjteni a nap természetes sugarait és azt megfelelően hasznosítani úgy, hogy a befektetés egy ingyen környezetbarát energiát termeljen nekünk a háztartásba. Nagyon jól kiegészíti a fűtés és/vagy vízmelegítés hőenergiát. A napkollektort össze szokták téveszteni a napelemmel,amely a nap sugarait elektromos árammá alakítja.

A napkollektornak két változata használatos. Az egyik levegőt használ a másik folyadékot. A kollektor panelt felmelegíti a nap és a nyert hőt csőkígyó szállítja el a megfelelő helyre. A szállítást a legtöbb esetben hőszivattyúval végzik. A csőkígyó külső felületén hőszigetelőt alkalmaznak. Ennek lényege, hogy jobban megőrizze a hőt szállításkor vagy ne égjen át.

Jó esetben 1 kW napsugár ér egy m2-nyi területet.

A hőszivattyú

Hát ez már nem mindenki számára ismert rendszer, a megértéséhez türelmesen kell elolvasni a cikket. A szerkezet egyszerűen elmesélve a hőcserélőkön át szívja be illetve adja az energiát, de nem éghető és mérgező anyagot nem szivárogtat a környezetbe. Ez a hőcserélő eszköz szétválassza a közegeket egy-egy oldalán és átviszi az hőt az otthonunkba. A két közeget egy egyszerű, vékony fémlap zárja el egymástól. A fémet jól ismerjük, jó hővezető anyag. A fémfal akkor tud hatékonyan működni, ha nagy felületet alakítunk ki számára. A közeg lehet folyadék és lehet légnemű anyag is vagyis gáz.

A hőszivattyú körét kell elválasztani a hőelszívó környezettől és a fűtési környezettől is. Az energia termelésében jelen lévő anyagok között nem csak nyomás hanem anyag differencia is található. Egy gáz bar-os nyomása 2-30-ig is mozoghat, közben a fűtés bar 1,5 körül inog. A hőszivattyú hőelnyerő oldala lehet csupán légköri nyomás alatt is, miközben nyeri ki az energiát a közegből. Ha jobban belegondolunk, "csupán" légsűrítővel van dolgunk. A motorját olajjal lehet ápolgatni.



H ő - T E R V. Kft. Épületgépész Tervező-Kivitelező MÉRNÖKI IRODA

Kapcsolat

1215 BUDAPEST XXI., Bajcsy Zs. út 52. email: hoterv@gmail.com Tel./Fax: 425-1956 Épületgépészet, gázvezeték szerelés, fűtésszerelés 1982 - óta.